A szárazkeverékes habarcs kereskedelmi forgalomban kapható habarcs. Az úgynevezett kereskedelmi habarcs esetében a keverést nem a helyszínen végzik, hanem a gyárban koncentrálják. A gyártási és szállítási forma szerint a kereskedelmi habarcsok feloszthatók készre kevert (nedves) habarcsra és szárazon kevert habarcsra.
Meghatározás
1. Készre kevert nedves habarcs
A készre kevert nedves habarcs cementből, homokból, vízből, pernyéből vagy más adalékokból, valamint adalékszerekből stb. áll, amelyeket a gyárban bizonyos arányban összekevernek, majd a keverőkocsival a kijelölt helyre szállítanak. A kész habarcskeverék ilyen állapotban van. Közismert nevén készre kevert habarcs.
2. Készre kevert száraz habarcs
A szárazon kevert habarcs egy por állagú vagy szemcsés keverék, amelyet egy professzionális gyártó állít elő, és finom adalékanyagokkal, szervetlen cementtartalmú anyagokkal, ásványi adalékokkal kever össze.cellulóz-éterekés egyéb adalékokat szárítás és szitálás után bizonyos arányban. Adjunk hozzá vizet, és keverjük el a helyszíni utasításoknak megfelelően, hogy habarcskeveréket kapjunk. A termék csomagolási formája lehet ömlesztett vagy zsákos. A szárazon kevert habarcsot szárazon kevert habarcsnak, száraz poranyagnak stb. is nevezik.
3. Hagyományos szárazon kevert falazóhabarcs
A falazó projektekben használt készre kevert szárazon kevert habarcsra utal;
4. Hagyományos száraz keverékű vakolat
A vakolási munkákhoz használt készre kevert szárazon kevert habarcsra utal;
5. Hagyományos szárazon kevert padlóhabarcs
Ez a készre kevert, szárazon kevert habarcsra utal, amelyet talaj és tető építéséhez használnak (beleértve a tetőfelületet és a kiegyenlítő réteget is).
6. Speciális, szárazon kevert habarcs
Speciális építési és dekorációs szárazon kevert habarcsokra vonatkozik, amelyek különleges teljesítménykövetelményeket támasztanak, külső hőszigetelő vakolóhabarcsra, önterülő talaj szárazon kevert habarcsra, határfelületi anyagra, homlokzati habarcsra, vízálló habarcsra stb.
A hagyományos előkészítési eljárással összehasonlítva a szárazon kevert habarcs számos előnnyel rendelkezik, mint például a stabil minőség, a teljes választék, a magas termelési hatékonyság, a kiváló minőség, a jó építési teljesítmény és a kényelmes használat.
Szárazon kevert habarcs osztályozása
A szárazon kevert habarcsokat főként két kategóriába sorolják: közönséges habarcs és speciális habarcs.
A közönséges habarcs a következőket foglalja magában: falazóhabarcs, vakolóhabarcs, őrölt habarcs stb.;
A speciális habarcsok közé tartoznak: csemperagasztók, száraz por alapú aljzatkiegyenlítők, külső hőszigetelő habarcsok, önterülő habarcsok, vízszigetelő habarcsok, javítóhabarcsok, belső és külső fali glett, tömítőanyagok, fugázóanyagok stb.
1 falazóhabarcs
Falazóhabarcs Téglák, kövek, blokkok és egyéb építőelemek falazásához használt habarcs.
2 vakolóhabarcs
A vakolathoz használt habarcsnak jó bedolgozhatósággal kell rendelkeznie, és könnyen vakolhatónak kell lennie egyenletes és sík réteggé, ami kényelmes az építéshez; nagy kohéziós erővel kell rendelkeznie, és a habarcsrétegnek szilárdan kell kötődnie az alsó felülethez repedés vagy repedés nélkül hosszú távú használat után. A vakolat leválása megvédi az épületeket és a falakat. Ellenáll az épületek természetes környezeti hatásainak, például a szélnek, az esőnek és a hónak, javítja az épületek tartósságát, és sima, tiszta és szép hatást ér el.
3 csemperagasztó
A csemperagasztó, más néven csemperagasztó, kerámia csempék, polírozott csempék és természetes kövek, például gránit ragasztására használható. A speciálisan kifejlesztett ragasztóhabarcs különböző szélsőséges éghajlati viszonyok között (például páratartalom, hőmérséklet-különbség) is képes szervetlen merev dekorációs blokkok ragasztására.
4 interfészű habarcs
A határfelületi habarcs, más néven határfelületi kezelőszer, nemcsak az alapréteget köti szilárdan, hanem a felületét is szilárdan rögzíti az új ragasztó, és kétirányú affinitással rendelkező anyag. Az aljzat eltérő felületi tulajdonságai, mint például a porózus, erős vízelnyelő anyag, a sima, alacsony vízelnyelő anyag, a nem porózus, nem vízelnyelő anyag, valamint az aljzat későbbi burkolóanyagának zsugorodása és tágulása által okozott kohézió miatt kötési hiba stb. miatt mindkettőhöz határfelületi kezelőszerek használata szükséges a két anyag közötti kötési erő fokozása érdekében.
5 Külső szigetelő habarcs
Külső hőszigetelő habarcs: nagy szívósságú és kiváló repedésállóságú könnyű adalékanyagokból (például polisztirol habszemcsékből vagy duzzasztott perlitből, üvegesített mikrogyöngyökből stb.) készül, kiváló minőségű száraz habarccsal, például szálakkal, cellulóz-éterrel és latexporral kombinálva. Adalékanyagok a kevert habarcshoz, hogy a habarcs hőszigetelő tulajdonságokkal, jó kivitelezhetőséggel, repedésállósággal és időjárásállósággal rendelkezzen, valamint kényelmes legyen az építéshez, gazdaságos és praktikus legyen. Polimer habarcs. (Közönséges polimer kötőhabarcs, polimer vakolóhabarcs stb.)
6 önterülő habarcs
Önterülő habarcs: egyenetlen felületre (például felújítandó felületre, habarcsrétegre stb.) helyezve megfelelő sík, sima és szilárd alapot biztosít különféle padlóanyagok felállításához. Például finom kiegyenlítő anyagok szőnyegekhez, fa padlókhoz, PVC-hez, kerámialapokhoz stb. Még nagy területeken is hatékonyan építhető.
7 vízálló habarcs
A cement alapú vízszigetelő anyagok közé tartozik. A vízszigetelő anyag főként cementből és töltőanyagokból áll. A vízállósági követelményeket polimerek, adalékanyagok, keverékek vagy speciális cementtel kevert szárazon kevert habarcs hozzáadásával lehet kielégíteni. Ez a fajta anyag vált a piacon a JS kompozit vízszigetelő bevonatává.
8 javítóhabarcs
Egyes javítóhabarcsokat olyan beton dekoratív javítására használnak, amelyek nem tartalmaznak acélrudakat és esztétikai okokból nem rendelkeznek teherhordó funkcióval, másokat pedig sérült teherhordó vasbeton szerkezetek javítására használnak a szerkezeti stabilitás és funkciók fenntartása és helyreállítása érdekében. A betonjavító rendszer részeként közúti hidak, parkolók, alagutak stb. javítására és helyreállítására alkalmazzák.
9 Gipsz beltéri és kültéri falakhoz
A gitt egy vékony réteg kiegyenlítő habarcs, amely egy- és kétkomponensűre oszlik. Építészeti dekorációs festék segédanyaga, latex festékkel együtt használják.
10 tömítőanyag
Fugázóanyagnak is nevezik, csempék vagy természetes kövek közötti hézagok kitöltésére, esztétikus felület és kötés biztosítására a burkolólapok között, beszivárgás megakadályozására stb. Védi a csempe alapanyagát a mechanikai sérülésektől és a víz behatolásának negatív hatásaitól.
11 fugázóanyag
Cement alapú fugázóanyag zsugorodás-kompenzáló funkcióval, mikrotágulással, a mikrotágulás a képlékeny és a keményedési fázisban történik a zsugorodás kompenzálására. Megkeményedett test. Alacsony víz-cement tényező mellett jó folyékonyság érhető el, ami előnyös az építési öntésnél és a karbantartási kenődésnél.
Szárazon kevert habarcs problémáinak elemzése
Jelenleg a szárazon kevert habarcsok gyors fejlődésnek indultak. Használatuk hatékonyan csökkentheti az erőforrás-felhasználást, javíthatja a projektek minőségét és javíthatja a városi környezetet. A szárazon kevert habarcsokkal azonban még mindig számos minőségi probléma van. Ha nem szabványosítják, előnyei jelentősen csökkennek, vagy akár kontraproduktívak is lehetnek. Csak a minőségellenőrzés megerősítésével, olyan területeken, mint a nyersanyagok, a késztermékek és az építési helyszínek, lehet igazán kihasználni a szárazon kevert habarcsok előnyeit és funkcióit.
Közös ok elemzése
1 repedés
A leggyakoribb repedéseknek négy típusa van: az egyenetlen süllyedési repedések, a hőmérsékleti repedések, a száradási zsugorodási repedések és a képlékeny zsugorodási repedések.
Az alap egyenetlen süllyedése
Az alap egyenetlen süllyedése főként a fal süllyedése által okozott repedésekre utal.
hőmérsékleti repedés
A hőmérsékletváltozás az anyag hőtágulását és összehúzódását okozza. Amikor a kényszerfeltételek melletti hőmérsékleti deformáció okozta hőmérsékleti feszültség elég nagy, a falban hőmérsékleti repedések keletkeznek.
száradási zsugorodási repedések
A száradási zsugorodási repedéseket röviden száradási zsugorodási repedéseknek nevezik. Ahogy a falazat, például a pórusbeton tömbök és a pernye tömbök víztartalma csökken, az anyagok nagy száradási zsugorodási deformációt hoznak létre. A zsugorodó anyag nedvesedés után is kitágul, majd kiszáradás után ismét összezsugorodik és deformálódik.
műanyag zsugorodás
A képlékeny zsugorodás fő oka az, hogy a vakolat bevakolása után rövid időn belül zsugorodási feszültség keletkezik, amikor a nedvességtartalom csökken képlékeny állapotban. Amint a zsugorodási feszültség meghaladja a habarcs tapadószilárdságát, repedések keletkeznek a szerkezet felületén. A vakolat felületének képlékeny száradási zsugorodását az idő, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a vakolat vízvisszatartási sebessége befolyásolja.
Ezenkívül a tervezés során elkövetett hanyagság, a rácssávok specifikációs követelményeknek való nem megfelelő felállítása, a nem célzott repedésgátló intézkedések, a nem megfelelő anyagminőség, a gyenge kivitelezési minőség, a tervezési és kivitelezési előírások megsértése, a tervezési követelményeknek nem megfelelő falazat szilárdsága, valamint a tapasztalat hiánya szintén fontos okai a fal repedéseinek.
2 üreges
A kimélyedésnek négy fő oka van: az alapfal felülete nincs kezelve, a fal túl hosszú a vakoláshoz a nem elegendő karbantartási idő miatt, az egyrétegű vakolat túl vastag, és a vakolóanyagot nem megfelelően használják.
Az alapfal felülete nincs kezelve
A falfelületre tapadt por, az öntés során visszamaradt habarcs és a leválasztóanyag eltávolításának elmulasztása, a sima betonfelület lefedésének elmulasztása felületkezelő anyaggal való festése, permetezése és ecsetelése, valamint a vakolás előtti nem teljes nedvesítés stb. üregesedési jelenséget okozhat.
Ha a fal karbantartására fordított idő nem elegendő, akkor vakolásra kerül sor. A vakolás még a fal teljes deformációja előtt megkezdődik, és az alapréteg és a vakolatréteg zsugorodása nem egyenértékű, ami üregesedést eredményez.
Az egyrétegű vakolat túl vastag
Ha a fal síkfelülete nem megfelelő, vagy hiba van rajta, nincs előzetes kezelés, és a vakolás sikerre van ítélve, de végül túléli. A vakolatréteg túl vastag, ami miatt a zsugorodási feszültsége nagyobb, mint a habarcs kötőereje, ami üregesedést eredményez.
A vakolóanyagok nem megfelelő használata
A vakolóhabarcs szilárdsága nem egyezik meg az alapfal szilárdságával, és a zsugorodásbeli különbség túl nagy, ami a kimélyedés további oka.
3 Csiszolja le a felületet
A felületi homokveszteség főként a habarcsban használt cementtartalmú anyagok kis arányának, a homok finomsági modulusának túl alacsonynak, a szabványt meghaladó iszaptartalomnak, a habarcs szilárdságának nem elegendőnek kell lennie a homokképződéshez, a habarcs vízvisszatartási sebessége túl alacsony, a vízveszteség túl gyors, valamint az építés utáni karbantartás hiányának köszönhető. Vagy nincs karbantartás, ami homokveszteséget okozhat.
4 poros peeling
A fő ok a habarcs alacsony vízvisszatartási aránya, a habarcsban lévő egyes összetevők stabilitása nem megfelelő, és a felhasznált adalékanyag aránya túl nagy. A dörzsölés és a kalanderezés miatt egyes porok felúsznak és felhalmozódnak a felületen, így a felületi szilárdság alacsony, és porszerű héjat képez.
Közzététel ideje: 2022. dec. 06.