Cellulóz-éter

Cellulóz-étercellulózból állítják elő egy vagy több éterezőszer éteresítési reakciójával és száraz őrléssel. Az éter-szubsztituensek különböző kémiai szerkezete szerint a cellulóz-éterek anionos, kationos és nemionos éterekre oszthatók. Az ionos cellulóz-éterek közé tartozik főként a karboximetil-cellulóz-éter (CMC); a nemionos cellulóz-éterek közé tartozik főként a metil-cellulóz-éter (MC), a hidroxipropil-metil-cellulóz-éter (HPMC) és a hidroxietil-cellulóz-éter. Klór-éter (HC) stb. A nemionos éterek vízben oldódó éterekre és olajban oldódó éterekre oszthatók, a nemionos vízben oldódó étereket pedig főként habarcstermékekben használják. Kalciumionok jelenlétében az ionos cellulóz-éter instabil, ezért ritkán használják szárazon kevert habarcstermékekben, amelyek cementet, oltott meszet stb. használnak cementálóanyagként. A nemionos, vízben oldódó cellulóz-étereket széles körben használják az építőanyag-iparban szuszpenziós stabilitásuk és vízvisszatartásuk miatt.
 
1. A cellulóz-éterek kémiai tulajdonságai
Minden cellulóz-éter alapvető szerkezete megegyezik a cellulózéval – anhidroglükóz szerkezettel. A cellulóz-éter előállítási folyamata során a cellulózrostot először lúgos oldatban melegítik, majd éterképző szerrel kezelik. A rostos reakcióterméket tisztítják és porítják, hogy egy bizonyos finomságú, egyenletes port képezzenek.
 
Az MC előállítási folyamatában éterezőszerként kizárólag metil-kloridot használnak; a metil-klorid mellett propilén-oxidot is használnak a hidroxipropil-szubsztituens csoportok kinyerésére a HPMC előállításánál. A különböző cellulóz-éterek eltérő metil- és hidroxipropil-szubsztitúciós arányokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják a cellulóz-éter oldatok szerves kompatibilitását és termikus gélesedési hőmérsékletét.
 
2. A cellulóz-éter alkalmazási forgatókönyvei
A cellulóz-éter egy nemionos, félszintetikus polimer, amely vízben és oldószerben oldódik. Különböző iparágakban eltérő hatásokkal rendelkezik. Például a vegyipari építőanyagokban a következő összetett hatásokkal rendelkezik:
①Vízmegtartó szer ②Sűrítőanyag ③Kiegyenlítő tulajdonság ④Filmképző tulajdonság ⑤Kötőanyag
A polivinil-klorid iparban emulgeálószerként és diszpergálószerként használják; a gyógyszeriparban kötőanyagként, valamint lassú és szabályozott hatóanyag-leadású vázanyagként stb. Mivel a cellulóznak számos kompozit hatása van, alkalmazási területe a legszélesebb körű. A következőkben a cellulóz-éter felhasználására és funkciójára összpontosítunk különböző építőanyagokban.
 
(1) Latexfestékben:
A latex festékiparban a hidroxietil-cellulóz kiválasztásához az egyenlő viszkozitás általános specifikációja RT30000-50000 cps, ami megfelel a HBR250 specifikációjának, és a referencia dózis általában körülbelül 1,5‰-2‰. A hidroxietil fő funkciója a latex festékben a sűrítés, a pigment gélesedésének megakadályozása, a pigment diszperziójának elősegítése, a latex stabilitása és az összetevők viszkozitásának növelése, ami hozzájárul a szerkezet kiegyenlítő teljesítményéhez: A hidroxietil-cellulóz kényelmesebben használható. Hideg és forró vízben oldható, és a pH-érték nem befolyásolja. Nyugodtan használható, ha a PI-érték 2 és 12 között van. A felhasználási módszerek a következők: I. Közvetlen adagolás a gyártásban: Ehhez a módszerhez késleltetett típusú hidroxietil-cellulózt kell választani, és 30 percnél hosszabb oldódási idővel rendelkező hidroxietil-cellulózt kell használni. A lépések a következők: 1. Helyezze egy nagy nyíróerejű keverővel felszerelt tartályba. Mennyiségi tiszta víz ②Kezdje el folyamatosan keverni alacsony sebességgel, és ezzel egyidejűleg lassan, egyenletesen adja hozzá a hidroxietil-cellulózt az oldathoz ③Folytassa a keverést, amíg az összes szemcsés anyag fel nem oldódik ④Adjon hozzá egyéb adalékanyagokat és lúgos adalékokat stb. ⑤Keverje addig, amíg az összes hidroxietil-bázis teljesen fel nem oldódik, majd adja hozzá a készítmény többi komponensét, és őrölje a késztermékig. Ⅱ. Anyalúggal későbbi felhasználásra: Ez a módszer instant cellulózt választhat, amely penészgátló hatással rendelkezik. Ennek a módszernek az az előnye, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít, és közvetlenül hozzáadható a latexfestékhez. Az elkészítési módszer megegyezik az ①-④ lépésekkel. Ⅲ. Kása elkészítése későbbi felhasználásra: Mivel a szerves oldószerek rosszul oldódnak (oldhatatlanok) a hidroxietil-cellulóz számára, ezeket az oldószereket felhasználhatja kása elkészítéséhez. A leggyakrabban használt szerves oldószerek a latexfesték-készítményekben található szerves folyadékok, például az etilénglikol, a propilénglikol és a filmképző szerek (például a dietilénglikol-butil-acetát). A hidroxietil-cellulóz kása közvetlenül hozzáadható a festékhez. Folytassa a keverést, amíg teljesen fel nem oldódik.
 
(2) Falkaparó gipszben:
Jelenleg hazám legtöbb városában az emberek alapvetően értékelik a vízálló és súrolásálló, környezetbarát gittet. Vinil-alkohol és formaldehid acetál reakciójával állítják elő. Ezért ezt az anyagot fokozatosan kiiktatják, és a cellulóz-éter sorozatú termékeket használják helyettesítésére. Vagyis a környezetbarát építőanyagok fejlesztéséhez jelenleg a cellulóz az egyetlen anyag. A vízálló gittet két típusra osztják: száraz por állagú gittet és gipszpasztát. E kétféle gipsz közül a módosított metil-cellulózt és a hidroxi-propil-metilt kell választani. A viszkozitási specifikáció általában 30000-60000 cps között van. A cellulóz fő funkciói a gipszben a vízvisszatartás, a kötés és a kenés. Mivel a különböző gyártók gipszformulái eltérőek, némelyik szürke kalcium, világos kalcium, fehér cement stb., mások pedig gipszpor, szürke kalcium, világos kalcium stb., így a cellulóz specifikációja, viszkozitása és behatolása a két formulában is eltérő. A hozzáadott mennyiség körülbelül 2‰-3‰. A falkaparó gitt építésénél, mivel a fal alapfelülete bizonyos fokú vízfelvétellel rendelkezik (a téglafal vízfelvételi aránya 13%, a beton vízfelvételi aránya 3-5%), a külvilág párolgásával párosulva, ha a gitt túl gyorsan veszít vizet, az repedésekhez vagy porleváláshoz vezet, ami gyengíti a gitt szilárdságát. Ezért a cellulóz-éter hozzáadása megoldja ezt a problémát. De a töltőanyag minősége, különösen a hamu-kalcium minősége is rendkívül fontos. A cellulóz magas viszkozitása miatt a gitt felhajtóereje is javul, és elkerülhető az építés során fellépő megereszkedés, valamint kényelmesebb és munkatakarékosabb a kaparás után. Kényelmesebb a cellulóz-étert a por alakú gitthez adni. Előállítása és felhasználása kényelmesebb. A töltőanyag és az adalékanyagok egyenletesen elkeverhetők a száraz porban.
 
(3) Betonhabarcs:
A betonhabarcsban a végső szilárdság eléréséhez a cementnek teljesen hidratáltnak kell lennie. Különösen a nyári építkezéseken a betonhabarcs túl gyorsan veszít vizet, és a teljes hidratálás intézkedéseit alkalmazzák a víz megtartására és permetezésére. Az erőforrások pazarlása és a kényelmetlen üzemeltetés kulcsfontosságú, hogy a víz csak a felszínen van, és a belső hidratálás még mindig nem teljes, ezért a probléma megoldása nyolc vízvisszatartó szer hozzáadása a habarcsbetonhoz, általában hidroxipropil-metilt vagy metil-cellulózt választanak, a viszkozitási specifikáció 20000-60000 cps között van, és az adagolási mennyiség 2%-3%. A vízvisszatartási arány több mint 85%-ra növelhető. A habarcsbetonban a száraz port egyenletesen kell összekeverni, és a vízbe önteni.
 
(4) Gipszvakolat, kötött gipsz, tömítőgipsz esetén:
Az építőipar gyors fejlődésével az emberek új építőanyagok iránti igénye is napról napra növekszik. Az emberek környezettudatosságának növekedése és az építési hatékonyság folyamatos javulása miatt a cementalapú gipsztermékek gyorsan fejlődtek. Jelenleg a leggyakoribb gipsztermékek a vakológipsz, a kötött gipsz, az intarziás gipsz és a csemperagasztó. A vakológipsz kiváló minőségű vakolatanyag belső falakhoz és mennyezetekhez. A vakolt falfelület finom és sima. Az új építőipari könnyűlemez ragasztó egy ragadós anyag, amely gipszből, mint alapanyagból és különféle adalékanyagokból készül. Alkalmas különféle szervetlen építőfal-anyagok közötti ragasztásra. Nem mérgező, szagtalan, korai szilárdságú és gyorsan kötő, erős kötési és egyéb tulajdonságokkal rendelkezik, építőlapok és blokképítés hordozóanyaga; a gipsz tömítőanyag réstöltő a gipszlapok között, valamint javító töltőanyag falakhoz és repedésekhez. Ezeknek a gipsztermékeknek számos különböző funkciójuk van. A gipsz és a kapcsolódó töltőanyagok szerepe mellett a kulcskérdés a hozzáadott cellulóz-éter adalékok vezető szerepe. Mivel a gipszet vízmentes és félhidrát gipszre osztják, a különböző gipszek eltérő hatással vannak a termék teljesítményére, így a sűrítés, a vízvisszatartás és a késleltetés meghatározza a gipsz építőanyagok minőségét. Ezen anyagok gyakori problémája az üregesedés és a repedés, és a kezdeti szilárdság nem érhető el. A probléma megoldása érdekében a cellulóz típusát és a lassító vegyületfelhasználási módját kell kiválasztani. E tekintetben általában a metil- vagy hidroxipropil-metil 30000-et választják. –60000 cps, a hozzáadott mennyiség 1,5%–2%. Ezek közül a cellulóz a vízvisszatartásra és a kenés késleltetésére összpontosít. Azonban nem lehet a cellulóz-éterre támaszkodni lassítóként, ezért citromsav-lassítót kell hozzáadni a keveréshez és a felhasználáshoz anélkül, hogy befolyásolná a kezdeti szilárdságot. A vízvisszatartás általában azt jelenti, hogy mennyi víz veszít természetes úton külső vízfelvétel nélkül. Ha a fal túl száraz, a vízfelvétel és a természetes párolgás az alapfelületen túl gyorsan elveszíti a vizet, és üregesedés és repedés is előfordulhat. Ez a felhasználási mód száraz porral keverve történik. Oldat készítése esetén kérjük, olvassa el az oldat elkészítési módját.
 
(5) Hőszigetelő habarcs
A szigetelőhabarcs egy új típusú belső falszigetelő anyag az északi régióban. Szigetelőanyagból, habarcsból és kötőanyagból szintetizált falanyag. Ebben az anyagban a cellulóz kulcsszerepet játszik a kötésben és a szilárdság növelésében. Általában nagy viszkozitású (kb. 10000 eps) metil-cellulózt választanak, az adagolás általában 2‰-3‰ között van, és a felhasználási módszer száraz porkeverés.
 
(6) interfészügynök
Válasszon HPNC 20000cps-t a köztesítőanyagnak, 60000cps-t vagy többet a csemperagasztónak, és összpontosítson a köztesítőanyag sűrítőanyagára, amely javíthatja a szakítószilárdságot és a nyílállóságot. Vízmegtartó szerként használják csempék ragasztásában, hogy megakadályozzák a csempék túl gyors kiszáradását és leválását.
 
3. Az iparági lánc helyzete
(1) Upstream iparág
A cellulóz-éter előállításához szükséges fő nyersanyagok a finomított pamut (vagy fapép) és néhány gyakori kémiai oldószer, például propilén-oxid, metil-klorid, folyékony marónátron, etilén-oxid, toluol és egyéb segédanyagok. Az iparág upstream iparági vállalatai közé tartoznak a finomított pamut, a fapép-gyártó vállalatok és néhány vegyipari vállalat. A fent említett fő nyersanyagok áringadozása változó mértékben befolyásolja a cellulóz-éter előállítási költségét és eladási árát.
 
A finomított pamut költsége viszonylag magas. Az építőanyag-minőségű cellulóz-étert tekintve, a beszámolási időszakban a finomított pamut költsége az építőanyag-minőségű cellulóz-éter értékesítési költségének rendre 31,74%-át, 28,50%-át, 26,59%-át és 26,90%-át tette ki. A finomított pamut áringadozása befolyásolja a cellulóz-éter előállítási költségét. A finomított pamut előállításának fő nyersanyaga a pamutlinter. A pamutlinter a pamutgyártási folyamat egyik mellékterméke, amelyet főként pamutpép, finomított pamut, nitrocellulóz és egyéb termékek előállítására használnak. A pamutlinter és a pamut felhasználási értéke és felhasználása meglehetősen eltérő, és ára nyilvánvalóan alacsonyabb, mint a pamuté, de bizonyos összefüggésben áll a pamut áringadozásával. A pamutlinter árának ingadozása befolyásolja a finomított pamut árát.
 
A finomított pamut árának meredek ingadozása eltérő mértékben befolyásolja az iparágban működő vállalatok termelési költségeinek, termékárainak és jövedelmezőségének szabályozását. Amikor a finomított pamut ára magas, a fapép ára pedig viszonylag olcsó, a költségek csökkentése érdekében a fapép a finomított pamut helyettesítőjeként és kiegészítőjeként használható, főként alacsony viszkozitású cellulóz-éterek, például gyógyszerészeti és élelmiszeripari minőségű cellulóz-éterek előállításához. A Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapján található adatok szerint 2013-ban hazánk pamuttermő területe 4,35 millió hektár volt, az országos pamuttermelés pedig 6,31 millió tonna. A Kínai Cellulózipari Szövetség statisztikái szerint 2014-ben a nagyobb hazai finomított pamutgyártók által előállított finomított pamut teljes termelése 332 000 tonna volt, és a nyersanyag-kínálat bőséges.
 
A grafitvegyipari berendezések gyártásának fő nyersanyagai az acél és a grafitszén. Az acél és a grafitszén ára viszonylag nagy arányt tesz ki a grafitvegyipari berendezések gyártási költségében. Ezen nyersanyagok áringadozása bizonyos hatással lesz a grafitvegyipari berendezések gyártási költségére és eladási árára.
 
(2) Cellulóz-éter downstream ipara
„Ipari nátrium-glutamátként” a cellulóz-éter alacsony cellulóz-éter-aránnyal rendelkezik, és széles körben alkalmazható. A feldolgozóipar a nemzetgazdaság minden területén szétszórva található.
 
Normális esetben az építőipar és az ingatlanipar bizonyos hatással lesz az építőanyag-minőségű cellulóz-éter iránti kereslet növekedési ütemére. Amikor a hazai építőipar és az ingatlanipar gyorsan növekszik, a hazai piaci kereslet az építőanyag-minőségű cellulóz-éter iránt is gyorsan növekszik. Amikor a hazai építőipar és az ingatlanipar növekedési üteme lassul, a hazai piacon az építőanyag-minőségű cellulóz-éter iránti kereslet növekedési üteme is lelassul, ami fokozza a versenyt ebben az iparágban, és felgyorsítja a legalkalmasabbak túlélési folyamatát az iparágban működő vállalatok között.
 
2012 óta, a hazai építőipar és az ingatlanipar lassulásával összefüggésben, az építőanyag-minőségű cellulóz-éter iránti kereslet a hazai piacon nem ingadozott jelentősen. Ennek fő okai a következők: 1. A hazai építőipar és az ingatlanipar összmérete nagy, és a teljes piaci kereslet viszonylag nagy; az építőanyag-minőségű cellulóz-éter fő fogyasztói piaca fokozatosan bővül a gazdaságilag fejlett területekről és az első- és másodrangú városokból a központi és nyugati régiókba, valamint a harmadrangú városokba, a belföldi kereslet növekedési potenciálja és a térbővülés miatt; 2. A hozzáadott cellulóz-éter mennyisége az építőanyagok költségének alacsony részét teszi ki. Az egyetlen vevő által felhasznált mennyiség kicsi, és a vevők szétszórtak, ami merev keresletre hajlamos. A downstream piacon a teljes kereslet viszonylag stabil; 3. A piaci árváltozás fontos tényező, amely befolyásolja az építőanyag-minőségű cellulóz-éter keresleti szerkezetének változását. 2012 óta az építőanyag-minőségű cellulóz-éter eladási ára jelentősen csökkent, ami a közép- és felsőkategóriás termékek árának jelentős csökkenését okozta, több vásárlót vonzva a vásárlásra és a választásra, növelve a közép- és felsőkategóriás termékek iránti keresletet, és szűkítve a piaci keresletet és az árakat a hagyományos modellek esetében.
 
A gyógyszeripar fejlettségi foka és növekedési üteme befolyásolja a gyógyszerészeti minőségű cellulóz-éter iránti keresletet. Az emberek életszínvonalának javulása és a fejlett élelmiszeripar elősegíti az élelmiszeripari minőségű cellulóz-éter iránti piaci kereslet növekedését.
 
6. A cellulóz-éter fejlődési trendje
A cellulóz-éter iránti piaci kereslet strukturális különbségei miatt a különböző erősségekkel és gyengeségekkel rendelkező vállalatok egymás mellett létezhetnek. A piaci kereslet nyilvánvaló strukturális differenciáltsága miatt a hazai cellulóz-éter gyártók saját erősségeiken alapuló differenciált versenystratégiákat alkalmaztak, ugyanakkor jól meg kell érteniük a piac fejlődési trendjét és irányát.
 
(1) A termékminőség stabilitásának biztosítása továbbra is a cellulózéter-vállalkozások fő versenypontja lesz.
A cellulóz-éter a legtöbb downstream vállalat termelési költségeinek kis részét teszi ki ebben az iparágban, de nagy hatással van a termékminőségre. A közép- és felsőkategóriás ügyfélcsoportoknak receptúra-kísérleteken kell átesniük, mielőtt egy bizonyos márkájú cellulóz-étert használnának. Egy stabil receptúra ​​kialakítása után általában nem könnyű más márkájú termékeket helyettesíteni, ugyanakkor magasabb követelményeket támasztanak a cellulóz-éter minőségi stabilitásával szemben. Ez a jelenség hangsúlyosabb a felső kategóriás területeken, mint például a nagyméretű építőanyag-gyártók belföldön és külföldön, gyógyszerészeti segédanyagok, élelmiszer-adalékanyagok és PVC gyártása. A termékek versenyképességének javítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a szállított cellulóz-éter különböző tételeinek minősége és stabilitása hosszú ideig fennmaradjon, hogy jobb piaci hírnevet alakítsanak ki.
 
(2) A termékalkalmazási technológia szintjének javítása a hazai cellulózéter-vállalkozások fejlesztési iránya
A cellulóz-éter egyre fejlettebb gyártástechnológiájával a magasabb szintű alkalmazástechnológia elősegíti a vállalkozások átfogó versenyképességének javítását és a stabil ügyfélkapcsolatok kialakítását. A fejlett országokban ismert cellulóz-éter-gyártó vállalatok főként a „nagy, csúcskategóriás ügyfelekkel való szembenézés + downstream felhasználások és felhasználások fejlesztése” versenystratégiát alkalmazzák a cellulóz-éter felhasználásainak és felhasználási formuláinak fejlesztése, valamint a termékek sorozatának konfigurálása a különböző alkalmazási területek szerint, hogy megkönnyítsék az ügyfelek felhasználását és növeljék a downstream piaci keresletet. A fejlett országokban a cellulóz-éter-gyártó vállalatok versenye a termékbelépéstől az alkalmazástechnológiáig terjedt.